Tápanyagok | Zsírok
A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya.
Zsírok szerepe, funkciói a szervezetben
A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A zsírsavak 16-18 szénatomból álló szerves savak. Az emberi szervezet csak egyetlen kettős kötést (CH-CH) tartalmazó zsírsavat tud előállítani, kettő-három kötést tartalmazó zsírsavat azonban nem. A kettős-kötést alig tartalmazó zsírok szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak (pl. sertészsír), a több kettős-kötést tartalmazó zsírok pedig folyékonyak (olajok). A zsírok egy részét az elkészítésnél akaratlagosan használjuk, ezeket látható zsíroknak nevezzük. Másik részük azonban rejtve marad (tejtermékekben, húsárukban).
Az esszenciális zsírok formálják pld. az agyszövetet, a csontvelőt és azt a zsírt, ami a szervek (szív, máj, vese) körül van. Szigetelést, védelmet biztosít a fizikai károsodás ellen. Az egészséges ember testsúlyának kb. 3%-ával számolhatunk esszenciális zsírként. A nőkben egy kicsit több az esszenciális zsírszükséglet. Ezt nemre jellemző specifikus zsírnak nevezzük, amely főként a mellekben és a csípő körül raktározódik. A női testsúly további 5-9 %-át jelenti, mely az ösztrogéntermelésben vesz részt. Tehát ez a zsír biztosít normális hormonegyensúlyt és menstruációs működést. Ha a raktárak túl alacsonyak, az hormonális egyensúlyvesztéssel jár, és menstruációs problémákat okoz, de ezek visszafordíthatók a testzsír növekedésével.
A raktározott zsír egy energiaraktár, ami a zsírsejteket a bőr alá és a szervek köré rendezi. Elméletileg a zsírt állandóan használjuk, bármilyen aerob tevékenység során: amíg alszunk, eszünk, állunk, sétálunk és bármilyen edzéstevékenységet végzünk. Lehetetlen különbséget tenni a zsírszövetek között. A szervezet általában a teljes zsírkészletet használja, azaz a zsírfelhasználás és -raktározás módja genetikusan és hormonálisan meghatározott. Egy átlagembernek 3 napon és éjszakán át tartó folyamatos futásra elegendő zsírmennyisége van. Jellemző, hogy már a zsírtartalék kiürülése előtt fáradtságot érzünk, így a zsírraktárak nem a váratlan energia bőséges forrásai.
A zsírok három nagy kategóriába sorolhatók: telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak.
Telített zsírok
Azok a zsírok, amelyekben nagy a telítettség aránya, szobahőmérsékleten kemények, és főleg állati zsírokból származnak (vaj, zsír, sajt). A telített zsírsavakat tartják a szívbetegségek okozóinak, mert ezek növelhetik a teljes koleszterin és az LDL-koleszterin szintjét a vérben, illetve szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Egyszeresen telítetlen zsírsavak
Azok az olajok, amelyek gazdagok egyszeresen telítetlen zsírsavakban, szobahőmérsékleten folyékonyak, de hidegben megszilárdulhatnak. Legnagyobb mennyiségben az olíva-, repceolajban, földimogyoróban, mogyoróban, mandulaolajban, avokádóban, a diófélékben és a magvakban találhatók meg. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak egészségesek, mivel csökkentik a teljes koleszterin és az LDL-koleszterin szintjét anélkül, hogy a HDL-szintet befolyásolnák.
Többszörösen telítetlen zsírsavak
Ezeknek a zsírsavaknak van a legkevesebb hidrogénjük – a szénláncban kettő vagy több kettős kötés található. Azok az olajok, amelyek többszörösen telítetlenek, folyékonyak mind szobahőmérsékleten, mind hidegben. Ilyenek a növényi olajok és a tengeri halak (és az olajaik). A többszörösen telítetlen zsírok közé tartoznak az esszenciális vagy létfontosságú zsírsavak, amelyeket a szervezetben nem tudunk előállítani, viszont a megfelelő működéshez szükség van rá, ezért muszáj azokat a táplálékunkkal együtt bevinni a szervezetbe. Az esszenciális zsírsavaknak két fontos alcsoportja van: omega-3 és omega-6 zsírsavak.
Az omega-3 zsírsavakat illetően két lényeges kérdés van: a típusuk és az arányuk. A típust tekintve szervezetünkbe a hosszú láncú verziókat (EPA-t és DHA-t) szeretnénk bejuttatni, amelyek elsősorban a vadvízi halakban és a fűvel táplált állatok húsában találhatók meg. Az omega-3 és omega-6 aránya ideális esetben 1:1 és 1:2 között mozog.
Az Omega-3 zsírsavak az játszanak fontos szerepet játszanak bizonyos rendellenességek megelőzésében: rák, autoimmun betegségek, inzulinrezisztencia, testmozgás utáni fizikai helyreállítás, meddőség.
Az utam során szerzett tapasztalataimat és egyetemi illetve felnőttképzései területen megtanult tudásomat életmódprogramomba ágyaztam, így komplexen tudok segíteni elméleti és gyakorlati elemekkel.
